A csupa �let n�gy�ves l�nyt agyonvizsg�lt�k. Volt m�r v�rv�tel, r�ntgen, komputertomogr�fia, s�t MRI is, m�gsem tudt�k megmondani, mit�l f�j a l�ba. Pedig nem "szimul�lt", id�nk�nt val�ban h�zta a l�b�t, szemmel l�that�lag szenvedett. M�gnem egy id�s doktor b�csi meg nem k�rdezte a mam�t: sokat ugr�l a gyerek? Im�d t�ncolni, volt a v�lasz. A papa ugyanis zen�sz, �s id�nk�nt mag�val vitte a gyereket a lakodalmakba, ahol �r�kon �t ugr�lt. A le�nyka az ilyen t�ncos rendezv�nyek ut�n f�jlalta a l�b�t - izoml�za volt.

B�r a defenz�v medicina jegy�ben k�ts�gtelen�l fontos a vesz�lyesebb bajok kiz�r�sa, a tapasztalt(abb) orvosok j�l tudj�k, hogy el�sz�r mindig az egyszer�bb dolgokra kell gondolni. A felesleges, n�ha f�jdalmas vizsg�latok elker�l�s�vel sok idegesked�st, id�t, nem utols�sorban p�nzt lehet megsp�rolni.

Egy m�sik, most m�r tudom�nyosan is al�t�masztott p�lda. A Journal of Pediatrics k�z�lte annak a vizsg�latnak az eredm�nyeit, amely sor�n n�gy �ven �t �sszesen 962 amerikai gyermek diagn�zisait elemezt�k. Kider�lt, hogy a kr�nikus hasf�j�s esetek majd 50 sz�zal�k�nak - sz�kreked�s volt az oka!

Az "egyszer�s�g" te�ri�j�t az�rt a hely�n kell kezelni. Ezt j�l mutatja az is, hogy a fenti amerikai esetek egy�t�d�ben a hasi f�jdalomnak nem tal�lt�k meg a kiv�lt� ok�t. Az m�s k�rd�s, hogy ilyenkor is el�bb-ut�bb mag�t�l megsz�nt a baj.

A betegs�gek t�bbs�ge szerencs�re j�l diagnosztiz�lhat�. F�leg ha az orvos �s a p�ciens egyar�nt j�zanul, egyszer�en gondolkozik.